A villamosenergia-piac szereplői, fogalmak

 

Elosztó, kereskedő, szolgáltató, versenypiaci szolgáltató, fogyasztó, rendszerhasználó.

Ezek a fogalmak sok ember számára nem egyértelműek, hol egymás szinonimájaként, hol teljesen tévesen használják.

2008. január 1-je óta, a villamosenergia-piac liberalizációját követően ezek a fogalmak új értelmet nyertek. Az addig csak szolgáltatóként használt fogalom több szereplőre bomlott:

  • területileg illetékes elosztókra,
  • villamosenergia-kereskedőkre,
  • egyetemes szolgáltatóra.

Az egyetemes szolgáltatás olyan villamosenergia-kereskedelmi mód, melynek feltételei és árai jogszabályban meghatározottak és csak az arra jogosult felhasználók vehetik igénybe.

A szabadpiaci szolgáltatás olyan villamosenergia-kereskedelmi mód, melynek feltételeit és árait a versenypiaci szereplők (kereskedők) maguk alakítják, versenyezve az ügyfelekért.

Ahhoz, hogy valaki villamosenergiát vételezhessen, kétféle szerződést kell kötnie:

  1. rendszerhasználati szerződést, ami áll egy hálózatcsatlakozási szerződésből és egy hálózathasználati szerződésből, ezt köti a területileg engedélyes elosztóval;
  2. villamosenergia-kereskedelmi (vagy vásárlási) szerződést, ezt köti a szabadpiacról (vagy versenypiacról) választott kereskedővel, vagy az egyetemes szolgáltatóval.

Fontos megjegyezni, hogy a lakossági fogyasztók esetében ezt a két szerződést egy ügyfélszolgálaton, egy ügyintéző szokta megkötni, mivel egy társaságcsoporton belül az elosztónak és kereskedőnek lehet közös ügyfélszolgálati irodája.

Fogyasztó = Rendszerhasználó = Felhasználó, de ebbe a sorba nem feltétlen illik az ingatlan tulajdonosa. Azért, mert a fogyasztó lehet egy bérlő, egy háztartásban élő családtag, haszonélvező, természetes vagy jogi személy. Bárki, aki valamilyen jogcímen igazolni tudja egy ingatlan használatát, szerződést köthet az engedélyes elosztóval és az egyetemes szolgáltatóval. Ezek után ő felel a számlák fizetéséért és a mérőhelyért, nem pedig az ingatlan tulajdonosa. Például, egy bérlő által felhalmozott tartozás miatt a bérbeadót nem terheli semmilyen pénzügyi felelősség.